Nagyon nagy lelkierő, elszántság és kitartás kell ahhoz, hogy hat órán keresztül megrázó történeteket hallgasson az ember a gyemekbántalmazásról.
Akik eljöttek tegnap a Centrál Színházban megtartott felolvasó maratonra, azok mind bizonyították, képesek erre. Idejüket, figyelmüket szentelték egy fontos ügynek. Ezzel is kiállva az egykori áldozatok mellett.
Akik a színpadon álltak, nem színészi, hanem emberi nagyságukról tettek bizonyságot. Az ő hangjukon megszólaló túlélők, egykori áldozatok helyzetével azonosultak egy időre, ami talán még megrázóbbá tette az elhangzottakat.
Ott a színpadon nem a színész számított, hanem az ember, aki a könnyeivel és az elcsukló hangjával küzdött. Ettől lett hiteles és átélhető az "alakításuk", hogy velük együtt könnyezhettünk mi is.
A sok személyes történetet hallgatva megérthettük, hogy a gyermekek bántalmazásának "forgatókönyvei" oly hasonlóak, annyira egyező sémákat követnek. A nevelőapa, a nagytestvér és/vagy barátja, a kettesben töltött idő egy "megbízható" felnőttel, az érzelmi zsarolások és "játéknak" nevezett borzalmak kirajzolták a helyzetek, szituációk sablonjait.
Ennek mentén nem nehéz megértenünk, hogy a megelőzés is ezeknek a helyzeteknek a tudatos felügyeletén vagy éppen elkerülésén alapul.
Felnőttként mi vagyunk azok, akik létrehozzuk azokat a körülményeket, amelyekben a gyerekek sérülhetnek. A mi felelősségünk tehát tenni ellene!
Ebben segít a Civilek a Gyermekekért - "7 lépésben a megelőzésért" program.
Várjuk azokat a felnőtteket, akik szeretnének tudatosan cselekedni a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések és bántalmazások megelőzéséért!
Tegyünk értük, tegyünk ellene!
Ez nem magányügy, hanem a közösség ügye, amely mindenkit érint!
Ne hallgassunk róla!
Civilek a Gyermekekért - "7 lépésben a megelőzésért"
